A szabadtérin minden reggel 9 órától dübörgött a Dosla, Gajdasko Kolo és a Stari Rokoko

(5. Zöld Ág Tábor Zalakaroson Szávai Józseffel és a Bottal-fogóval)

Aki még nem ismerné Szávai József a pécsi Tanac Néptáncegyüttes művészeti vezetője. Saját gyűjtéseiből készített koreográfiáival számos első díja mellett a Martin György Néptáncszövetség Nívódíjának tulajdonosa. Rendszeresen tart Balkán táncházat Pécs belvárosában.

Ősszel vendégszerepeltünk a Zöld Ág és a Bottal-fogó Táncegyüttessel, valamint a Bojtár zenekarral (Nagykanizsa) a horvát Csáktornya melletti Drávavásárhelyen (horvátul Nedelišće), ahol meleg fogadtatásban volt részünk. Mi a zalai és erdélyi táncokat vittük, míg ott macedon, szlovén és cigány motívumokkal találkoztunk, ami nagy hatással volt ránk. Nem véletlen, hogy az alapítványi bálon cigány táncot táncoltunk. Horváth táncokkal testközelből egy forró nyári éjszakán a Dóm téren Vélin Veszna (Tanac Néptáncegyüttes) tolmácsolásában ismerkedtünk meg, amikor Pécs Európa kulturális fővárosa volt. Az sem volt véletlen, hogy az idei Táncháztalálkozón a Sportarénában Budapesten délszláv táncokat roptunk.

Gondoltunk egyet és bejött. Az Art Hotel támogatásával, ugyanis ők biztosították a szállást félpanzióval, idecsábítottuk Szávai Józsit. Célunk a délszláv körtáncok megízlelése mellett a Mura menti Horvátok táncaiból egy koreográfia megtanulása volt. Felnyitották a szemünket, hogy a közvetlen közelünkben milyen értékek is rejlenek.

A délutánokat csapatépítésre, kézműves foglalkozásokra (kosárfonás, zalai gyöngyhímzés), népi játékokra és végül rétes sütésre (tökös-mákos, almás-mákos, darás-meggyes, túrós…) használtuk.

A kosárfonásban Bognárné Piroska segített Gyenesdiásról, a gyöngyhímzést Kovácsné B. Gabi tanította, a rétes sütésnél Vargáné Tündi volt a házigazda, míg a csapatépítést Kovács Tamás vezette. Külön köszönet a Bottal-fogó tagjainak, akik mindenben a segítségünkre voltak  ha kellett sütit hoztak, felügyeltek,  pakoltak és természetesen (szokás szerint) gondoskodtak a jó hangulatról.

A legszebb az egészben a 28 ember felhőtlen öröme volt Balatonmagyaródtó-Nagykanizsáig és Nagyradától-Zalaszentjakabig, csak remélhetjük másnak is jutott belőle.

Utolsó felvonásként a szombaton Gyenesi szőlőhegyre készülünk, ami már szokássá vált nálunk, itt szem és száj nem maradhat szárazon. Az biztos, horvát táncház biztosan lesz.

Támogatóink voltak még: Gránit Gyógyfürdő Zrt., Koma Étterem És Pizzéria, Móra F. Általános Iskola és nem utolsó sorban Zalakaros Város

Külön köszönet a munkásoknak, akik megpróbálták egész héten ütemre verni a szöget a tetőn a fejünk felett.  Még van mit fejlődniük, de erről már nem ők tehetnek.

Gabi és Tamás

(Bottal-fogó)